„Legnagyobb cél pedig itt, e földi létben

     ember lenni mindég, minden körülményben.”

                                                                           (Arany János)

A rendszerváltozás veszteseinek érdekvédelmi, közéleti, politikai hon-LAPJA

 

Nyomdai kiadását alapította: 1993-ban, az össztársadalmi érdekvédelmet országos hatáskörben ellátó társadalmi szervezet, a

Független Népképviseleti Szövetség /FÜNÉSZ/,

amely a mostani megjelenésnek is gazdája, s működteti a Civil Panaszügyi Szolgálatot. Az ehhez érkezett lakossági, egyéni-közösségi jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok, pozitív, vagy negatív történetek, vélemények, meg konstruktív javaslatok és kérdések, illetve az ebbéli reagálások NYÍLT FÓRUMA e

 

VILÁGHÁLÓS NÉPÚJSÁG

 

Levélcím: 6000 Kecskemét, Tinódi u. 6. B/IV/26.

E-mail cím: fuggetlenmagyarorszag@fuggetlenmagyarorszag.hu

Főszerkesztő: VELKEI ÁRPÁD, aki

 

45 éve tagja a Magyar Néprajzi Társaságnak,

36 éve pedig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének /MÚOSZ/.

Országos elnöke az idén 17 éves civil érdekvédelmi szervezetnek, a

FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉGNEK /FÜNÉSZ/,

 vezetője az országos Civil Panaszügyi Szolgálatnak.

Alapítója a Civil Parlamentnek és a Társadalmi Érdekegyeztető Tanácsnak /TÉT/.

12 éven át volt bírósági népi ülnök —

Tájékoztatási feladataink teljesítései során igyekszünk mindig

az igazat mondani, nem csak a valódit!

 

Terveink szerint, a feldolgozandó és közlendő esetek, információk zömét nem a mindenkori hatalom, a különféle intézmények, a politikai erők, a tőke, meg a médiumok rutinos levélírói, betelefonálói szűkösen behatárolható világából, illetve a „fecsegő felszín” köreiből, hanem a többségi „mélyből”, vagyis a rendszerváltozás vesztes millióinak soraiból szerezzük!

 

Hogy a társadalmi és gazdasági történésekről, tendenciákról — ezen belül pedig az eredményekről és hibákról — első kézbeli tényanyagaink, úgymond dokumentumaink legyenek, kérjük olvasóinkat:

 

ÍRJÁK, SZERKESSZÉK VELÜNK EGYÜTT e sajtókiadványt, a nép újságját!

FÜGGETLEN MAGYARORSZÁG

AMIKET TUDNIUK KELL

AZ AUTÓBUSZOKKAL UTAZÓKNAK

 

B e s z é l g e t é s

a KUNSÁG VOLÁN Zrt. szakmai vezetőivel

 

Az össztársadalmi érdekvédelmet országosan ellátó FÜGGETLEN NÉPKÉPVISELETI SZÖVETSÉG /FÜNÉSZ/ Civil Panaszügyi Szolgálat-ához szinte folyamatosan érkeznek bíráló jelzések, észrevételek, közérdekű bejelentések, panaszok és javaslatok a lakosság soraiból az autóbuszos tömegközlekedésre vonatkozóan. E tapasztalati reagálásokból arra következtetünk, hogy 1990-től kezdődően számos kedvezőtlen változás következett be e szolgáltatási területen is.

 

Az emberek többsége úgy látja: a szocializmus évtizedeiben megbízhatóbb, kiszámíthatóbb és az igényekhez sokkal jobban igazodóbb volt e közcélú tevékenység, mint ami jellemző rá a rendszerváltozás óta! Sokak álláspontja, hogy a túlzott bevétel-orientáltság, illetve nyereség-központúság nem tett jót az autóbuszt közlekedtető cégeknek sem! Hazánk szinte valamennyi térségéből arról számolnak be az érintett utazók: nagyon magasak a jegyárak, nem egy helyen kívánni valót hagy maga után a járatok sűrűsége, útvonala, helyi viszonylatban pedig a közlekedő buszok befogadóképessége, nem ritkán van gond a sofőr udvariasságával, készségességével, de gyakori az is, hogy az utasok egy része eléggé sértő magatartást tanúsít a többiekkel szemben, s hát nem is beszélve a bizony elég sűrűn előforduló jármű-meghibásodásokról   Nincsenek kevesek, akik egybehangzóan mondják:  meg kellene tiltani e kocsik külső oldalait elcsúfító reklámozásokat, hiszen általuk inkább cirkuszos autóhoz, semmint az emberek kulturált szállítására rendeltetett eszközökhöz hasonlítanak az autóbuszok!

 

Nos, eme általános tartalmú véleményezések után, egy konkrét cég, nevezetesen a kecskeméti központú KUNSÁG VOLÁN Autóbuszközlekedési Zártkörűen Működő Részvénytársaság szakmai vezetőitől, Hári Ernő termelési igazgatótól és Csőke Csaba forgalomszervezési és ellenőrző osztályvezetőtől kért, illetve kapott, e tárgyú közérdekű információkat adjuk közre, beszélgetés formájában:

 

— Mostanában megint hallható, hogy valakik valahol már lázasan dolgoznak a Volán-cégek privatizációinak előkészítésén. Az emberek nem tartják helyesnek, elfogadhatónak e közlekedési szféra magánosítását, miáltal a szolgáltatásának mostani színvonala is úgymond áldozata lehet a nagy valószínűséggel még racionálisabb kritériumokat tartalmazóan bevezetendő nyereség-irányultságú működésnek. Ha a tulajdonosi változás bekövetkezne, az utasok tartanak attól, hogy jelentősen drágulnának a személyszállítás díjai és bekövetkezhetnek további járatritkítások, vagy éppen útvonal-módosítások. Ezek után óhatatlan kérdés: eladják-e a szóban forgó részvénytársaságokat?

 

— Ismert a sajtóból is, hogy a Kormány az idén nyári egyik ülésén levette napirendjéről a Volán-társaságok privatizációját.

 

— Nemegyszer fordul elő, hogy a városközponti kiinduló-helyekről, vagy a városszéli megállókból pontatlanul gördülnek ki a járatok. A sofőröknek be kell tartaniuk a menetidőt, vagy sem? 

 

— Autóbuszaink közlekedéseinek menetrendje megtalálható a pár hónapja megjelentetett menetrend-könyvben, valamint a társaságunk honlapján, a http://www.kunsagvolán.hu/ oldalon is. Az ezekben foglalt menetidő csak a forgalom függvényében változhat.

 

— Többször előfordul, hogy a sofőr a vezetésekor diskurál a mellette álló személlyel, s emiatt néha elfelejti kinyitni azon ajtót is, amelynél a jelzésének megfelelően kívánkozik leszállni az utas. Társaloghat menetközben a sofőr, vagy sem?

 

— Mint azt az Autóbuszvezetői Kézikönyv is leszögezi: menetközben a sofőr nem beszélgethet. Ha azonban az utas ilyenkor kér tőle információt az utazásával kapcsolatosan, azt megadhatja szakszerűen, a lehető legrövidebben, ám e közben is figyelemmel kell lennie a biztonságos közlekedés fenntartására.

 

— Megtörténik olykor, hogy felszálláskor mindegyik ajtót kinyitja a sofőr, így azután fogalma sem lehet arról, az elszállítandó utasok mindegyike rendelkezik-e érvényes menetjeggyel. Van-e előírás arra vonatkozóan, hogy kiinduláskor melyik ajtót nyithatja ki a gépkocsivezető, vagy akár mindegyiket is, ha történetesen tömeges az utazni akarók száma?

 

— Az autóbusz legelső ajtajánál történő felszállást a szolgálati rendelet írja elő.

 

— Nyáron, illetve a többi évszak melegebb napjain is bekövetkezik, hogy az autóbuszok mindkét oldalán kinyitottak az ablakok, s az így beáramló friss levegő sokaknak jót tesz, egyesek azonban bántó huzatot éreznek, ami fejfájással, vagy fázással is járhat. Szabályozott-e, hogy menetközben csak a busz egyik oldalának ablakai lehetnek lehúzva, vagy pedig annyi ablakot nyithatnak ki az utasok, amennyit akarnak, figyelmen kívül hagyva a többiek egészségének esetleges veszélyeztetését?

 

— Az utazási feltételek leszögezik: az ablakok, szellőzőnyílások kinyitása, vagy bezárása, a világítás, a fűtés, a hűtés szabályozása az autóbuszjárat személyzetének feladata, amit az utasok többsége igényének megfelelően lát el.

 

—  Sajnos, korántsem megy ritkaság számba, hogy illuminált állapotú, vagy éppen jócskán bedrogozott személyek utaznak a buszon, gusztustalan, sértő magatartást tanúsítva, például hangoskodva, krákogva, köpködve, esetleg molesztálva  a hozzájuk legközelebb lévőket.  Az ilyen utasokkal szemben van-e joga határozottan fellépnie a szolgáltatónak?

 

—  A már említett menetrendkönyvünkben és s honlapunkon egyaránt olvasható utazási feltételek alapján az utazásból kizárható az a személy, akinek betegsége, vagy ittassága a többi utas terhére lehet, illetve botrányosan, vagy illemsértő módon viselkedik.

 

— Esetenként egyesek túlságosan nagy csomagokkal utaznak a városi Volán-járatokon, ahol akár két-károm személy helyét is elfoglalják a táskáik, bőröndjeik, vagy kosaraik.  Behatárolt-e, hogy egy-egy utas milyen maximális méretű, vagy hány darab csomagot szállíthat az autóbuszon?

 

— Utazási előírás, hogy a helyi autóbuszokon minden utas legfeljebb 2 db 40x50x80 cm, vagy 200x20x20 cm méter méretet meg nem haladó, egy személy által hordozható, a fel- és leszállást nem akadályozó poggyászt, illetve l db szánkót, 1 pár sílécet és 1 db összecsukható gyermekkocsit szállíthat díjmentesen. Az ezen felüli csomagokért fizetnie kell az utasnak.

 

— Sajnos többször lehet találkozni a diákutazók udvariatlanságával-tiszteletlenségével a tömegközlekedésben, olyan formában, hogy a felszálláskor szinte a csürhék tempójában nyomulnak fel a buszokra, ahol az idős, vagy beteg embereknek, illetve terhes nőknek csak kevésszer, vagy egyáltalán nem adják át az ülőhelyet! Emiatt esetenként vita is kerekedik az utasok között!

 

Az együttélés efféle szabályainak betartásával főleg a középiskolások egy része adós, az oktatási intézménybe menet, vagy onnan jövet, de az is megtörténik, hogy felsőoktatásban résztvevő fiatal érzéketlen a mellette álló, nála többszörösen korosabb utastársával szemben. Ilyenkor előfordul, hogy némelyik diák a teletömött táskáját is a mellette lévő ülésre teszi, s csak ha erélyesen rászólnak, akkor adja át az  ülőhelyet.

 

Az egyik utas megosztotta velünk ama személyes „élményét” is, nevezetesen, amikor a diáknak fel kellett állnia, hogy a helyére egy babát váró nő üljön le, a társainak ekképpen kommentálta sérelmét: nagyon tudná üdvözölni a tényt, ha az gondoskodna a kismama szállításáról, aki felcsinálta!

 

Mindezek láttán-hallatán magától értetődőek a kérdések: Az ülőhely-átadással kapcsolatos főbb udvariassági tudnivalókra miért nem figyelmeztetnek a jármú belsejében elhelyezett kisméretű plakátokkal? Ilyen tartalmú figyelmeztetést miért nem közöl a sofőr is a hangszóró segítségével? Az adott esetben ott tartózkodó jegyellenőrök miért nem szólítják fel a renitenskedőket, hogy adják át helyüket az idős, beteg, vagy mások okból rászoruló utasoknak?

 

— Az efféle konfliktusok megelőzései, illetve rendteremtések nem tartoznak a szolgáltató hatáskörébe. Itt nevelési problémákról van szó, amelyekkel összefüggő teendőket döntően a családokban, meg az iskolákban kell elvégezni!

 

*

Nos, hogy mennyire aktuálisak voltak e beszélgetésünk tárgyai, bizonyítja, hogy e sorok megírásakor is érkeztek hozzánk újabb lakossági észrevételek a buszos utazásokkal kapcsolatosan. Ezúttal azt teszik szóvá panaszosaink, hogy rossz az a gyakorlat, miszerint a távolsági autóbuszra felszálláskor nem azon sorrendben engedi fel a sofőr az embereket a kocsiba, hogy ki utazik a legmesszebbre, illetve kinek van elővételi jegye! Ennek híján ugyanis először mindig a gátlástalanul tülekedők foglalják el az ülőhelyek egy részét, akik közelebbi úti-célból veszik igénybe e szolgáltatást, a sokkal messzebbre igyekvők pedig jobb híján állhatnak. Többen hozzátették: tapasztalatuk szerint az 50-es és a 90-es évek között még mindegyik Volán-vállalatnál betartatták a felszállások említett ésszerű-okszerű rendjét!

 

Reménykedünk: eme nyilvánosság is segíthet abban, hogy a mostani autóbusz-közlekedési részvénytársaságoknál újra bevezetik e korábban jól bevált beszállítási gyakorlatot!

 

 

 

VELKEI ÁRPÁD

 

 E szolgáltató tevékenységével kapcsolatos korábbi információs közlésünk itt olvasható: KIVIZSGÁLTATTUK: Rendteremtés a Kunság Volán kecskeméti helyi járatú autóbuszain